Thursday 28 April 2016

Evolúciós ugrás

Drága Babucim!

Olyan sokat fejlődtél az elmúlt egy héten, hogy listát kell vezetnem, különben elfelejteném.

Nagy előrelépésnek számít, hogy elfoglalod magad a kiságyban. Korábban a legritkább esetekben voltál hajlandó csöndben maradni ott - mondjuk akkor, ha mélyen aludtál és nem ébresztett fel az sem, hogy becsempésztelek oda. Ennek több oka van. Nyitottál a világ felé: egyszerűen minden érdekel, ami történik és ami van. nagyon tudsz koncentrálni az ablakra, a képre a falon, a függő játékra (hát még ha mozog!), a bal kiskezedre, de legfőképp rám. 
Úgy tűnik a nagylányok nyomába akarsz érni és vagánykodni azzal, hogy te is tudsz beszélni: leutánozod a szájmozgásunkat és közben egy hangon szakaszosan zümmögsz hozzá. Én éneklésnek hívom. Újabb és újabb hangokat gyakorolsz be, amiket fonetikusan aligha tudnék papírra vetni. Ha így folytatod, három hónaposan közölni fogsz dolgokat... 

Új mozdulatokat is kitaláltál, amik sokkal koordináltabbak az eddigieknél. Van ugye a múmia-póz: kezeidet magad köré csavarod és a lábad is nagyjából nyújtva van. Ennél eggyel bonyolultabb az ima-póz. A törzsed elég nagy felület, itt viszont a kezednek a másik kiskezedet kell megtalálnia. Kedves kép, csak cicizésnél természetes távtartó - nem beszélve a hátraszegett fejről. Kisebb bajvívás mostanában szoptatni Téged... Aztán van még a "kosár", mikor kezed-lábad magasba emeled és ott tartod egy darabig. A legnehezebb ruhadarabbal is megcsinálod többször egymás után, úgyhogy jobb hasizmod van már, mint anyának. No és ne felejtkezzünk el a "kezeket fel, vagy lövök" tartásról sem. Tornázni is szoktunk az én vezényletemmel (kezeket szét, majd mellkas előtt össze, vagy kéz-láb átellenesen összeérint), mindig hatalmas vigyorral jutalmazol érte. Mostanra még hasra fektetve is szívesen rám nevetsz. Igazán jó jel, tekintve, hogy utálsz hason feküdni.
A visszahízás eredményeképp cuki hordópocakod lett, mint a kölyökkutyáknak. És már nem "egy számmal nagyobb a csomagolás", ahogy Doktornéni mondta. A kétnaposan kapott BCG oltásod most alakult "hidegtályoggá", ami nem fáj, de legalább vészesen néz ki. Állítólag majd kifakad és a heges gyógyulása miatt fog látszani egész életedben. Ha ez vigaszt jelent, már a dédnagymamád is így festett, így ha modellnek készülnél is tudnod kell, ezt a bőrhibát mindenki viseli magán. Hisz mindig meglepsz valamivel.

Pusszanat, megyek és figyellek tovább élőben!
A Te
Anyukád

No comments:

Post a Comment