Áruló fotó

Kedves Babó!

Hogy eeez? Ez a kép teljes véletlen.

Véletlen, hogy bowling-golyó van a kezemben. Hisz nem is gurítottam azon az estén! (Csak egy, az országban egyedül itt felszolgált barnasört. Köll a B vitamin, aszongyák az okosok.) Véletlen, hogy rózsaszín, lányokhoz illő golyó van a kezemben. Véletlen a hetes szám rajta - semmi köze hozzá, hogy hét hónapja laksz a pockomban. Véletlen az is, hogy hét kilót gyarapodtam, mióta együtt vagyunk. Az is véletlen, hogy egy ilyen kugligolyó lenyelésével nagyjából akkora lenne a méretem, mint most Veled. (Ám kétségtelenül így az izgibb az élet!)

Nincs mit tennem, kénytelen vagyok Krumplimanónak átkeresztelni, annyit mocorogsz. Egyszer sem sikerült szimmetrikusra nyomnod - így krumplipockom nő - így te vagy a Krumplimanó. Valahol mindig kiállsz. A talpad az egyetlen, amit egyértelműen meg lehet különböztetni: a köldököm környékén kutatsz vele, és három centis kis ponton nyomsz. Egészen furcsa elképzelni, hogy egy pracli tud ekkora lenni. Mit fogok én veled kezdeni, hát összetörsz! Mondjuk továbbra is egy kis vasgyúrónak tartalak - aki ilyen ügyesen tudja feszegetni a fizikai korlátait, az más nem is lehetne...

Így hát büszkén tekint le rád ma is
Anya

Boldog neved napját!

Kedves Böbe Babó!

Nagyon boldog névnapot kívánok Neked! Múltkor is gyújtottam gyertyát nagymamám emlékére, most is megemlékezem róla és jut belőle Neked is... Szeretetből sosem elég.

Új orvosunkkal kinyomoztuk, hogy - bár az összes eddigi ultrahang különféle dátumot mond - 29. hetünket töltjük együtt. Január 27 körülre vár Téged. Én azt mondom, tudod te azt nagyon jól, mikor kell jönni és tippem szerint még ennél is későbbre eshet ez a dátum.

Tudod, nagyon büszke vagyok Rád: a vizsgálat alapján tökéletesen szabályosan fejjel lefelé lubickolsz. Sikerült! (Persze lehet, hogy csak jófej voltál, és a vizsgálat idejére produkáltad az elvártat. Jövő héten ultrahang, akkor majd meglesz a kontrollmérés.) 

Én komolyan azt hittem, hogy vagy megtanultál cigánykereket hányni odabenn, vagy növesztettél még két és fél kezet és lábat. Néha több helyen nyomsz, mint amennyi ujjam van, hogy összeszámoljam... Szó se róla, nagyon jó érzés, de tényleg megfejthetetlen, mikor milyen pózt vehetsz fel.
Mostanra abszolút rendszerszerűvé váltak a tornaóráid. Bár azt sajnos nem tudom, honnan jött az ötlet, hogy este 10-től, mikor nekem éppen leáll a rendszer, neked odabenn alapozást és kiadós bulit kell tartani. Hajnali négykor pedig az utolsókat rúgni és aludni menni. Kísértetiesen hasonlít a két évvel ezelőtti napirendemre, de hogy honnan jöttél erre rá, azt nem tudom.

Ja, láttalak ásítani - azt állítják ez jót tesz az idegpályáidnak. Egyébként meg nagyon aranyos - és emberi - mozdulat. Jó erős szíved van és mostanra kissé kényelmesebben ver. Ez a súlygyarapodásoddal összefüggésbe hozható, most körülbelül 1 kg lehetsz.
Jómagam, ha sziluettet figyelek, máig úgy nézek ki, mint egy hétköznapi nő. Széltében semennyit sem híztam, csak Te vagy és a körülötted lévő lufi, előrefelé, de nem is vészesen. Valamiért az étvágyam is visszacsökkent az egyedüllét mennyiségére. Sajnos van igazság benne, hogy a hormontermelés az utolsó trimeszterben újfent komoly hangulatváltozásokat okoz. Szerencsére a régi, 3 órás váltások nem jellemzőek (egyelőre) de elég nehéz társaság lehetek - igaz, nem sokan vesznek körül és nem sokáig.

Örülök Neked. És az egészségednek. Szívből kívánok sok boldogságot, igyekszem tenni is róla.
Anya.

Fordulás

Kedves Babó!

Így, a 27. hét környékén nem csak érzem a mozgásodat, hanem elemi erővel csap be minden nyújtózásod. Kívülről is látszik, ha kilóg a lóláb, sőt egyenesen hullámzik a pockom, ha végighúzol a hasfalamon. Nem fáj, de rendkívül érdekes érzés. Azt mondták lassan el kell beszélgetnem veled, hogy most fordulj meg, mert még kényelmesebb mint később és jó eséllyel nem fordulsz már vissza. Amilyen tornamutatványokat végzel, el tudom képzelni, hogy máris teljesítetted a feladatot, habár én nem tudom, kellene-e a szokásos rajcsúrnál valami erősebbet is éreznem ekkor.

Adott napirend szerint vagy aktív - reggel, délelőtt, kora délután, lefekvéskor - utóbbitól rettegek, mert ha megtartod ezt a jó szokásodat, bizony éppen akkor kezdődik a buli, mikor nekem leáll a rendszer... 

Igyekszem minél többet énekelni és dudorászni. Remélem te is élvezed, én elég jól elvagyok így.

Szerencsémre a végeláthatatlan panaszlistából ami kismama-körökben terjeng, mindössze egy féloldalas csípőfájás jelentkezik, az is el tud múlni egy forró fürdőtől. Persze nem most állok neki újra balettozni, de a normál mozgások mindegyike megy, valamint az alvási pózok is.

Mostanra - egy festésnek hála - megújult a lakás: tiszta minden zeg és zug, rend van mint soha korábban és rengeteg hely a számodra szerzendő bútoroknak, ruhácskáknak. A nyílászáról - amennyire lehetett - feljavíttattam, hogy az egyenletes hőmérsékletnek ne ez legyen az akadálya. Lassan elkezdem begyűjteni a felajánlott holmikat, a babakocsid pedig már otthonról figyel.

Puszil (jobb híján képzeletben)

Anya

A második katarzis

Kedves Babácskám!

Rám hoztad. Nem a frászt, hanem a második katarzisélményt. Tudod, az első az ultrahang volt. Ettől a héttől (25.? 26.?) nem csak a virgonc lényedet érzékelem kívül és belül, de ki tudom tapintani, ha nekifeszülsz a pocakomnak. Olyankor aszimmetrikus és néhol keményebb göcsörtök jelennek meg - hol egy fejecske, hol egy hát vagy könyök. Persze én még nem tudom pontosan, mit fogok. Jelentős fizikumod lehet, hogyha az én, amúgy is kemény pocakomat így ki tudod nyomni. Mi edzést fogsz nekem tartani a kiságyból... előre tartok tőle. Na jó, nem is. S meg is kaptam a kérdést, mikortól lehet engem Ripley-nek becézni...
Azt hiszem mostantól alakul a medencecsontom, mert a reggeli konstans derékropogás mellé egész napos enyhe fájdalom társul combnyaktól felfelé. Úgy tűnik, mégis lesz haszna a gyógytornának.

Képzeld, kaptunk dicséretet, hogy összeszedettek vagyunk és büszkék, hogy létezünk. Na mit szólsz? (Persze a Bumszli Piroskát is megkaptuk, de hát mi csak nagyobb felületen vagyunk csinosak...)

Szó mi szó, tényleg elég jól optimalizáltam a napi teendőket és pluszmunkákat, azt hiszem ennyire jól még sose sikerült a rendszer. Ránk is fért és szükség is lesz rá. Elvégre mikor a lakásban válsz lakótárssá, már felkészülten kell, hogy fogadjalak. Így is okozol majd rengeteg meglepetést, ebben biztos vagyok. Nekem meg egy csomó mindent mutatnom kell neked. Kisebb listám van róluk, folyton bővül és változik. Egy marad csak, a lista teteje:

Szeretet.

Maradok óvód
Anya

Beszólnék...

Kedves Anyukám!

Nnnah végre valaki rávilágított, hogy talán több odafigyelést is érdemlek. Mondjuk mindet. Jólvan, hajlandó vagyok a közjó érdekében lemondani néhány percről. Mostanában azonban egészen meg tudsz feledkezni rólam. Attól, hogy nem áll görcsbe az egész valód, még odafigyelhetnél, hogy létezem... Már azt hittem hiába rugdosódom, hogy figyelj már rám.

Igenis igénylem a figyelmedet. Azt, hogy gondolj rám, gondolj rólam, beszélgess velem - gondolatban vagy még jobb, ha szóban. Hogy simogass - igen, elsősorban Te, s aztán a rajongótábor. Azt hiszed nem értem, nem érzem? Hogy egy csecsemő intelligenciájával vagyok megáldva?? Tán ez iromány is bizonyítja, hogy nem így van. Ha beszélsz vagy gondolsz, megértem, fontos nekem. Mi történt Mab királynővel, miután a hívek más vallás után néztek? Eltűnt. Kérlek ne hagyj ezen a sorson.
Tudom, hogy egyirányúnak tartod a közléseidet - mintha magadban beszélnél. Jól figyelj: ha nagyon mélyen elmerülsz, megérzés gyanánt érkezik a válasz. Így jó lesz? Csak figyelj a jelzésekre. Milyen szépen megnyugtattál, mikor leléptünk a zsúfolt teázásból? Kézrátéttel gyógyítasz!
Most már ne csak a külvilágra figyelj - éppannyira vizsgálódj belül is.

No mentem, vége a hegyibeszédnek. Növeszteni kell a fogicáim gyökereit.

Páá!

Böbe Babó

Fél éves évforduló

Kedves Babó!

Ha minden igaz, most ünnepelhetjük fél éves együttlétünket egy testben, jóban-rosszban. Igazán nem panaszkodhatok, jó lakótársnak minősíthetlek.
Most kaptam meg az első babakelengyéket. Hiszed vagy sem, a csomag legtetején egy Kököjszi és Bobojsza póló lapult! Rendelkezésemre áll továbbá Anya kedvenc kismamafelsője és egy babakocsi, valamint autóba szerelhető ülés - ez utóbbiakat még nem láttuk.

Mostanra eljutottunk odáig, hogy a lehajolás kezd kényelmetlen lenni, egyértelműen összenyomják a belső szervek egymást és fájásféle keletkezik. Legnagyobb félelmem továbbra is a görcs, így folyamatosan termelem magamba a Ca, Mg adagot tej, sajt, tejföl, joghurt és tabletták formájában. Emellett ipari mennyiségű C vitamint tolok. Ismerőseim ösztönösen tekintettel vannak ránk és elhúzódnak, ha csak árnyéka vetül a betegségnek rájuk.
Összeszedtem néhány újabb becenevet:

• Csomag
• Húsgombóc
• Szobanövény (születés után, állítólag nem mindig pejoratív, de nekem nem úgy tűnik)
• Bébibabó

Még mindig furcsa - és azt hiszem még jódarabig az is lesz - hogy mi most két lélek vagyunk. Nehéz valakinek elmagyarázni, milyen érzés, mikor bent mozogsz. Egy azonban jellegzetes: nem én irányítom. Semmilyen hozzám köthető logika nincsen benne. Persze, izmok is össze tudnak ösztönösen húzódni, de abban van egy rám jellemző rendszer. Itt nem. Akkor és ott rúgsz, amikor és ahol Neked tartja kedved. Önálló döntési rendszered van, és ezt nagyon új dolog megélni.
Egy jelenség szöget ütött a fejembe... A jelenlegi világ tempójához szokva valahogy nagyon nyugodnak érzem azt az időszakot, amit Veled élek meg. Az, hogy több hónap áll rendelkezésemre, hogy készüljek az érkezésedre, nagyon hosszúnak minősíthető az élet egyéb történéseihez képest. Ennyi idő alatt életek emelkednek vagy hullnak porba, vagy akár egész államok is, több ezer menekült távozik egyik kontinensről a másikra, híres csillagok ragyognak fel és süllyednek újra a feledés homályába. Nagyon furcsa, hogy éppen a természetes ütemezés tűnik ebből a rendszerből kilógónak - miért éppen a mesterkélt rendszer lett az alapértelmezett? Születünk évmilliók óta s most mégis el kell csodálkoznom a folyamaton? Ez egészen meglepő...

Büdi

Kedves Babácskám!

Így a 21. hét körül meghívtam anyát, hogy mozizhasson ő is. Megszakértettek ketten a dokival egy öreg ultrahanggal és a '90-es évek hátrahagyott képcsöves monitorával. Látszott, hogy éppen bulit tartasz benn - és sajnos az is, hogy a frontot enyhe görcs formájában megérzem. Megdupláztuk a Ca és Mg adagomat, hogy ne vedd el az összeset, amivel - jóslófájások formájában - a saját épségedet és benntartózkodásodat is veszélyezteted. Elvégre vigyáznom kell magunkra - vagy mi a szösz.

Egész végig arról sztoriztak, hogy ki vannak akadva, hogy a 80 centis Én hogy lett most hirtelen kismama és hogy szalad az idő. Biztos mi is ezt fogjuk megélni és lefogadom hogy lányos zavarodban ki fogsz emiatt röhögni. No de nem baj, már csak ilyen a mamák sorsa.

22. hétre úgy tűnik megérkeztünk a Büdi-Korszakba. Egy barántőm Büdinek becézte a gyerekét, mert olyannyira elrejtette a szervei közé, hogy valami módon elnyomta a bél áramlását és rendszeresen metánlufi lett a pocakjából - ami aztán hangosan-büdösen távozott is. Velem is hasonló történik, csak kisebb volumenben. No azért még nem keresztellek át... Alátámasztja az elméletet az is, hogy újabban enyhe zsibbadást érzek a kezemben. A hátsó, gerinc melletti vénát kissé nyomni tudod, ezért a furcsa jelenség. Azért megmaradok, nem kell aggódni.
Most már fel tudok úgy öltözni, hogy megválasszam: látszol-e vagy nem. Még így is megkérdik: "Rosszul mondtam, 5 hét? Nem, 5 hónap." Lassan vásárolnom kell bővített derekú nadrágot, mert igazán nem akarlak korlátozni a bulizásban.

Tudod... érdekeset hallottam. Létezik egy Anyák-napi vers, melynek befejező sora így hangzik:

"...Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?"

Sosem értettem, hát miért ne szeretnék én egy lelket, akit én hordtam magamban, aztán magamon, aztán nevelem, táplálom? Persze, hogy szeretem! No de a következőt nem gondoltam, pedig biztos vagyok benne, hogy így van:

Bár még nem tudom, hogyan nézel ki, milyen lesz a körmöd, szempillád hosszú-e, milyen az arcod. Egy azonban bizonyos: éppen olyanképpen fogsz kinézni, ami tökéletes. Pont úgy és nem máshogy. Mondhatjuk, telibe fogod trafálni az ízlésem.

Ezért köszönettel tartozom neked. Előre is.

Puszit küld (másként nem megy, senki nem ilyen hajlékony)

Anya