Wednesday 15 July 2015

12. hét

Kedves Babó!

12 hetesek vagyunk.

Erdélyben bejött a számításom étkezés terén, tényleg minden földi (savanykás) jóval elláttak: rágyógyultam a csorbalevesre, paszulylevesre tejföllel, pisztrángra, vegyessalátára és vinettára. Na jó, az édesek alól kivételt képezett a krémes és házilekvár - azokat is jóízűen megettem. Meg a vadmálnát és erdei szamócát. Csak sehogyse fértek el...
Képzeld, egy jó gondolat szállt meg odakinn - az önbizalom, amiért jó anyának fogok számítani, függetlenül attól, mit tudok majd megvenni neked. Mert bizony minden anyuka azon aggódik, hogy vajon jó anyuka lesz-e. Mától ezen talán kevesebbet golyózom és több öröm szökik e negatív gondolatok helyére. Tudom, hogy sokszor kell emlékeztetned apró fájdalmakkal, hogy figyeljek már rád. Elkalandozik a figyelmem. Meg sokszor el is fáradok vagy elalszom. És igen, túl sokat gondolkodom.

Tegnap este pont úgy festettél, mint aki látszik. Biztos póz kérdése. Azóta is igyekezlek kitapintani, szerintem érzem, hogy keményíted a pocakomat. Meg néha "húzol belülről". Öklömnyi űrben úszkálsz és 17mm-es fejecskéd van. Bal oldalra dől a méhem, de állítólag normális a "csálé". De az is lehet, hogy apudtól lested el ezt a csálé-témát, ő nagyon értett hozzá... Enni még mindig nem eszem jelentősen többet, sőt mostanában különösebb ízlésgörbületeim sincsenek. Jövő héten megnézik a nyaki redődet, ezt mindig 12 hetesen végzik és az első komolyabb szűrővizsgálatok arra vonatkozóan, hogy egészséges vagy.

A tánc hátrahajlóbb mozdulatai és hirtelen fordulatok jelentik számodra az "utálom" kategóriát, melyet némi fájdalommal és enyhe gyomorkavarintással adsz tudtomra. Mivel a zongorázás, a zene úgy általában, a tánc, a rajz, a fotózás, az írás örömet okoznak nekem (s mivel hiszem, hogy ebből Te is érzékelsz valamit), igyekszem ezekkel kielégíteni a külvilágról alkotott képedet. Később majd szeretnék kórusba is járni, mert azt gondolom, hogy túl azon hogy ami nekem örömet okoz, az neked is örömet okoz, szerintem a zümmögésem is biztos jó lehet számodra.

Maradok tisztelőd, még szétzilált gondolatokkal is
Anya

No comments:

Post a Comment