A hisztikről

Kedves Manó!

Egyre több jó van a világban, és egyre több baj is vele együtt. Így vagy te cukorfalat, majd rövid időkre naaagy, óbégató száj. 

A Nem-Anyuka Társadalmi Réteg lelkesen megbélyegzi a boltban vergődő csemete anyukáját. "Miért nem nevelte jómodorra azt a szerencsétlen gyereket? Mi lesz belőle így?" Anyukák Anonim Csoportja pedig megértően néz a sorstársra. Ugyanis bármilyen jól csináljuk a nevelést, a hason vergődés, toporzékolás, földhöz csapkodás előbb-utóbb divatba jön. Azt írják az okosok, nem tudtok mit kezdeni a kitágult világgal, a magatok korlátaival és ez pöfög elő ilyenkor. És hogy sok szeretettel ki lehet húzni ezeket a tüskéket. Most már csak az a kérdés, honnan vesz elő anyuci pont egy marékkal több energiát, mint amennyit ti belefektettek a csíntevésbe és utána a hisztibe. Nehezített pálya, hogyha már egy ideje nincs jó alvás

Persze mindettől eltekintve egy csodalény vagy, aki az idő túlnyomó részében egyszerűen ennivaló és olvasztótégely. Olyan zseniális rendszereket értesz meg, mint a pelusod egyedül levetése és kidobása, mikor a pancsolásról beszélünk, a kinti összerámolás és kocsitolás/indulás, hogyha haza akarsz jönni, az innivaló megmelegítésének várása a megszerzett cumisüvegtetővel a kezedben, utasítás a dolgok helyretételére (fényképezőgép sapkája, szappan és tartója, sepréskor a segítésen túl a lapát előhozása, homokozós fagyitölcsérek egymásba rakása a kis társaktól elkérve a maradékot). Cseresznyét is csak azért voltál hajlandó megkóstolni, mert anya fülén lógott kettő. Ha befejezed az evést, eltolod a tányért, kérsz egy papírtörlőt, hogy letakarítsd a tárgyasztalt és lehet, hogy jut belőle egy orrfújásra is (ami szájtörlésnek is beillik), majd elkezdesz kimászni az etető

székből. Ha szeretnél indulni, szóba hozod, hogy "cipő", vagy az enyémbe, vagy a sajátodba megpróbálsz belemászni, kézbe veszed a kis retikülödet, esetleg sapkádat és az elölhagyott téli sálad a nyakadba veszed, majd utasítasz, hogy én meg hozzam a pelenkázótáskát. Részedről indulhatunk. Egyébként pedig simán csak megfogod a kezem és húzol, ahová mennem kell. Egyszer megmutattam, hová kell vinni a "markot", amit levágtam a fűből. Másfél hónappal később a kezedbe adtam egy egészen más ponton egy újabb csomót, és ugyanoda letetted. Ha megtalálod a téli kiskesztyűdet, felhúzod és azt mondod, "pipi". Hónapokkal ezelőtt egy csibe ujjbáb volt az asszociáció alapja.

Hát ilyenek ezek a rendszerek és korlátok.

Pusszant sokszor

Anya