Kedves Babó!
Elárulom neked, hogy most éppen problémás időszakot élsz. Miután most jöttél rá, hogy különálló lény vagy, igyekszel felfedezni annak minden jó és rossz velejáróját.
Először is, piszkosul tudsz örülni a "hatalmadnak". Már nem azért dobsz le tárgyakat, hogy megnézd, hogyan esnek. Sokszor rájuk se hederítesz, azonnal lesed a rabszolga reakcióját. Humort csinálsz az egyetlen "NEM"-mel tiltott tevékenységből, a kukázásból. Egyenesen odanyargalsz és ráteszed a kezed, várod, mikor mondom, hogy nem szabad. Ha félrelököm a kezed, a harmadik után kinevetsz.
Vágysz a társaságomra, és néhány gyakrabban látott vendég közelségére. Nagy és lelkes vigyorral köszöntöd őket. Hogyha a szemed láttára távozunk, sírva fakadsz. Be kell csalni a szobáig, hogy a szemetet kivihessem anélkül, hogy észrevennéd, egy fél percre meglógott a lakásból anya. Ragaszkodásodat lábon felkapaszkodással, megemelt kezekkel ("vegyél fel"), odanyargalással és homlokérintéssel, bújással fejezed ki. Megtanultad, mi a puszi! Rácuppogsz az arcomra, sokáig ott maradsz és viszonozni szeretnéd. Hang alapján tanultad meg, így te fújod a levegőt a rácuppanáskor, néha a két fogaddal meg is csócsálgatsz. Nagyon jó érzés a ragaszkodásod.+ A korábban hobbiból és jókedvűen megtanult hisztit a megfelelő helyeken alkalmazod - szerencsére még csak enyhébb formában.
Múltkori epizód szerint találkoztál egy nálad jóval fiatalabb babócával. Odaballagtál hozzá, és nagyon óvatosan a homlokára tetted a kezecskéd. Majd vigyázva levetted onnét és a látóterében kezdtetek játszani egy kisfiúval, hadd nézze ő is a ténykedéseteket.
Két kedvenc jóbarátod Lelefáni (ahol felleljük, ott örülünk és puszit adunk neki) és Belezett Zsiráf. Ha észreveszed őket, odanyargalsz hozzájuk és megszeretgeted őket.
Nem csak érzelmi ugrást hajtottál végre, hanem egy sor új és bonyolult dolgot is megtanultál. Ügyesen löködöd a labdákat, üres dobozokat, üvegeket keresztül az egész lakáson. Nagyon szereted begyűjteni a kesztyűcskéidet - egyiket az egyik kézbe, másikat a másik kézbe. Szédületes sebességgel nyargalsz a fellelési ponthoz, úgy intézed, hogy lassítanod se kelljen és máris a felkapott csomaggal folytatod az utad. Hogyha elkérem, odaadod, és elfogadod, hogyha visszaadom. A karikákat a tartószarvról már nem csak egyesével leveszed, de óvatosan vissza is teszed. Hogyha mutatunk valamit (hang vagy mozdulat egyaránt lehet) és szimpatikus neked, egyetlen nap alatt elsajátítod. Tudsz integetni, locspocsolni, ujjal mutatni arra, aki szintén ezt csinálja.
Borzasztó gyorsan loholsz, általában utánam. Szerencsére lopakodó nem lesz belőled, csattan a tenyered, döndül a térded menet közben. Nagyon gyorsan és szinte bármilyen felület segítségével talpra ugrasz és kezdődhet a bugi! Fogódzva már guggolsz is és óvatosan ülsz vissza. Szinte sosem verted be a fejecskéd. Majdnem képtelenség a pelenkázón véghezvinni az ide dedikált tevékenységet. Nagyjából a felétől hasra vágódsz, felülsz, esetleg felállsz - már nekem van tériszonyom a ténykedésedtől, így általában az öltöztetést a földön fejezzük be (és örülök, ha nem lógsz meg az utolsó gombolkozás elől). Valamiért izgalmasnak érzed, hogy kapaszkodás nélkül állj minél tovább. Egyelőre néhány másodpercnél járunk.
Az alvás külön fejezetet érdemel. Onnét indultunk, hogy az éjszaka nyugalma szent és sérthetetlen, nappal pedig a korodnak megfelelő napi két alvást teljesítettük. Namost éjszakánként a végefelé 20 percenként megébredünk, gondolom ellenőrzöd, biztos él-e még anya. Úgy döntöttem, problémásabb napokon egyszerűbb az éjszaka egy részét vagy egészét mellettem töltened, így a visszaaltatás (néhány szó vagy pár kortyi) gyorsabban megy, mint ha átcaplatok a szobán. A nappali alvások lecsökkentek egy óra alá (kivéve ha szabadban alszol, mert a mirelit babuci még mindig működik) és néha elmaradnak. Legújabb trend szerint követed a birkózók példáját: mire elszámolok tízig, félájult állapotból állásban, rácsot rázva, ugrálva, vigyorogva várod a következő napirendi pontot. Naponta többször is átversz az "aludnék de mégsem" módszerrel.
Emellett nagyot nyúltál és hosszabb, sűrűbb hajad nőtt. Füled mögött egy tincs rebellis módon előkandikál, nem nagyon lehet lesimítani. Irigylésre méltó hosszú szempilláid vannak. Sajnos alig maradt valami a combihurkákból.
Szóval így szorongsz te. Most pedig megyek, pihenek én is kissé, míg meg nem ébredsz (ebből úgyis tudom, hogy nem csinálunk rendszert).
Puszil
Anya
Múltkori epizód szerint találkoztál egy nálad jóval fiatalabb babócával. Odaballagtál hozzá, és nagyon óvatosan a homlokára tetted a kezecskéd. Majd vigyázva levetted onnét és a látóterében kezdtetek játszani egy kisfiúval, hadd nézze ő is a ténykedéseteket.
Két kedvenc jóbarátod Lelefáni (ahol felleljük, ott örülünk és puszit adunk neki) és Belezett Zsiráf. Ha észreveszed őket, odanyargalsz hozzájuk és megszeretgeted őket.
Nem csak érzelmi ugrást hajtottál végre, hanem egy sor új és bonyolult dolgot is megtanultál. Ügyesen löködöd a labdákat, üres dobozokat, üvegeket keresztül az egész lakáson. Nagyon szereted begyűjteni a kesztyűcskéidet - egyiket az egyik kézbe, másikat a másik kézbe. Szédületes sebességgel nyargalsz a fellelési ponthoz, úgy intézed, hogy lassítanod se kelljen és máris a felkapott csomaggal folytatod az utad. Hogyha elkérem, odaadod, és elfogadod, hogyha visszaadom. A karikákat a tartószarvról már nem csak egyesével leveszed, de óvatosan vissza is teszed. Hogyha mutatunk valamit (hang vagy mozdulat egyaránt lehet) és szimpatikus neked, egyetlen nap alatt elsajátítod. Tudsz integetni, locspocsolni, ujjal mutatni arra, aki szintén ezt csinálja.
Borzasztó gyorsan loholsz, általában utánam. Szerencsére lopakodó nem lesz belőled, csattan a tenyered, döndül a térded menet közben. Nagyon gyorsan és szinte bármilyen felület segítségével talpra ugrasz és kezdődhet a bugi! Fogódzva már guggolsz is és óvatosan ülsz vissza. Szinte sosem verted be a fejecskéd. Majdnem képtelenség a pelenkázón véghezvinni az ide dedikált tevékenységet. Nagyjából a felétől hasra vágódsz, felülsz, esetleg felállsz - már nekem van tériszonyom a ténykedésedtől, így általában az öltöztetést a földön fejezzük be (és örülök, ha nem lógsz meg az utolsó gombolkozás elől). Valamiért izgalmasnak érzed, hogy kapaszkodás nélkül állj minél tovább. Egyelőre néhány másodpercnél járunk.
Az alvás külön fejezetet érdemel. Onnét indultunk, hogy az éjszaka nyugalma szent és sérthetetlen, nappal pedig a korodnak megfelelő napi két alvást teljesítettük. Namost éjszakánként a végefelé 20 percenként megébredünk, gondolom ellenőrzöd, biztos él-e még anya. Úgy döntöttem, problémásabb napokon egyszerűbb az éjszaka egy részét vagy egészét mellettem töltened, így a visszaaltatás (néhány szó vagy pár kortyi) gyorsabban megy, mint ha átcaplatok a szobán. A nappali alvások lecsökkentek egy óra alá (kivéve ha szabadban alszol, mert a mirelit babuci még mindig működik) és néha elmaradnak. Legújabb trend szerint követed a birkózók példáját: mire elszámolok tízig, félájult állapotból állásban, rácsot rázva, ugrálva, vigyorogva várod a következő napirendi pontot. Naponta többször is átversz az "aludnék de mégsem" módszerrel.
Emellett nagyot nyúltál és hosszabb, sűrűbb hajad nőtt. Füled mögött egy tincs rebellis módon előkandikál, nem nagyon lehet lesimítani. Irigylésre méltó hosszú szempilláid vannak. Sajnos alig maradt valami a combihurkákból.
Szóval így szorongsz te. Most pedig megyek, pihenek én is kissé, míg meg nem ébredsz (ebből úgyis tudom, hogy nem csinálunk rendszert).
Puszil
Anya
No comments:
Post a Comment