Kedves Babócika!
Fordulat állt be életünkben. Balról jobbra, hátról hasra.
Hajnali öttől kilencig. Ezzel csak annyi probléma van, hogy elég hangosan
jelzed, hogy visszakéredzkednél – ugyanis továbbra se szeretsz hason létezni.
Nem mintha nem lennél legalább olyan erős, mint a kortársaid, csak épp nem
jöttél még rá, hogy akár könyökölhetnél is: izomból tartod a teljes felsőtested.
Egyébként szerintem a TTT-n (TejTesó
Tali, a szerk.) dumáltátok meg egymással, hogy hason lenni menő, mert
aznaptól tekinted feladatodnak a fordulás-projektet. (Lapzártánkig érkezett jelentés szerint a projekt sikeresnek
nyilvánításával közönyösen teljesítetted a túloldal felé forgást is és azóta
nem foglalkozol a témával. A szerk.) A gyúrás új formájának tekinted, hogy
a kis hintaszékedben izomból megtartod függőlegesen a fejedet. Olyan
fejbiccentő izmaid lesznek majd, hogy csuda! Nem tudom, beszámoltam-e róla, de
néha két korty között érdekesebbnek tartod hátra lelógatni a fejedet a
combomról, míg a törzsed vízszintesen fekszik. Ha így folytatod, gumidominó
lesz belőled, mint anyádból.
Apropó fordulat: most költöztünk át a belváros
bérházdzsungeléből a kedves-kertes sziget-kerület egy jól megközelíthető
házába. Azt hiszem, felnőttél a feladathoz, hogy kertet ápolj és fenntarts egy ikerház-felet.
Ja, nem. Az én vagyok. Minden szempontból jobb itt élni. Földszinten vagyunk,
ha elszunyálsz a piac-kör után, egyszerűen aludhatsz tovább, mikor hazaértünk. Ki
tudlak tenni „szellőzni” (pelus nélkül) a kert egy szimpatikus árnyékos
szegletébe. Szó se róla, lassan jobb a színed, mint anyádnak. Ne feledkezzünk
meg a combihusi-hurkáid között megbúvó kis fehér csíkokról, amiket viszont
sosem ér a nap. Egyszerűen ennivaló vagy, no. Aztán elüldögélünk a teraszon –
te a kisszékedben hintázol, én limonádét szürcsölök. Lényegesen egyszerűbb a
lakás tisztántartása, ami nemsokára létfontosságú lesz, ha majd saját térden
közlekedsz. Kénytelen voltam átválogatni rengeteg porfogót, hogy ne az legyen
az első dolgod, hogy magadra rántod őket. Kisöpörtem néhány korábbi
élet-darabkát is.
A
hangok repertoárját tovább bővítetted, mostanra divatos lett e bugyborékolás.
Valamint, nem tudom eldönteni, hogy 20kHz után azért nem hallom a hangod, mert
kifogytál a szuszból, vagy mert a fülem azt a magasságot már nem érzékeli.
Sokszor fontosabbnak tartod az éneklést, mint a cicizést! Sőt, általában sok
mindent fontosabbnak tartasz az evésnél. Eljött a pillanat, mikor a nagykönyv
szerint egy kiló kaját magadba kéne termelni egyetlen nap alatt. Mivel nemrég
álltunk át a napi ötszöri étkezésre, és hirtelen nőttél is egyet, a tejem pedig
nem lett több, elmondható, hogy kizabálsz bármennyi tápszerből és összelejmolt
anyatejből. Úgy döntöttem, így, öt hónaposan nekilátunk főzeléket falni.
Viszonylag jól tűröd, bár az első gyümölcslé próbáknál a legjobb, amivel
kommentálhattam az eseményt, hogy nem sírtad el magad. Szisztematikusan
kilökted a teljes kortyot és lefittyedt a szád. Mostanra viszont az első néhány
idegen ízű falat után megeszegetsz egy kisebb mennyiséget. Két szelet krumplit
törve, anyatejjel keverve, egy fél főtt répát, paradicsomos főzelékeket és
gyümölcsturmixokat.
A minap kitettelek a pihepuha szőnyegre – pici baba az óriás
felületen. Mire visszajöttem, elmélyülten figyelted az ujjaid külön mozgását.
Azt hiszem eddig nem próbáltad őket külön mozgatni. Mostanra észrevetted, hogy
a lábad egy tök poén dolog – lehet fogni, le lehet rágni róla a zoknit. Vagy le
is lehet dörzsölni és lerúgni a kiságy mögé. S utána ugyanezt megtenni a
ráccsal is. Meg a fürdőlepedővel. Kisebb bűvészmutatvány tisztán tartani azt a
zugot.
Úgy döntöttél, mégis inkább szőke leszel. Kis vörös bukéval.
Sokakat elvarázsolsz, akár vadidegeneket, séta közben is.
Várom a további fejleményeket
Ölelget lelkesen
Anya
No comments:
Post a Comment