Wednesday 6 July 2016

Fordulat

Kedves  Babócika!

Fordulat állt be életünkben. Balról jobbra, hátról hasra. Hajnali öttől kilencig. Ezzel csak annyi probléma van, hogy elég hangosan jelzed, hogy visszakéredzkednél – ugyanis továbbra se szeretsz hason létezni. Nem mintha nem lennél legalább olyan erős, mint a kortársaid, csak épp nem jöttél még rá, hogy akár könyökölhetnél is: izomból tartod a teljes felsőtested. Egyébként szerintem a TTT-n (TejTesó Tali, a szerk.) dumáltátok meg egymással, hogy hason lenni menő, mert aznaptól tekinted feladatodnak a fordulás-projektet. (Lapzártánkig érkezett jelentés szerint a projekt sikeresnek nyilvánításával közönyösen teljesítetted a túloldal felé forgást is és azóta nem foglalkozol a témával. A szerk.) A gyúrás új formájának tekinted, hogy a kis hintaszékedben izomból megtartod függőlegesen a fejedet. Olyan fejbiccentő izmaid lesznek majd, hogy csuda! Nem tudom, beszámoltam-e róla, de néha két korty között érdekesebbnek tartod hátra lelógatni a fejedet a combomról, míg a törzsed vízszintesen fekszik. Ha így folytatod, gumidominó lesz belőled, mint anyádból.

Apropó fordulat: most költöztünk át a belváros bérházdzsungeléből a kedves-kertes sziget-kerület egy jól megközelíthető házába. Azt hiszem, felnőttél a feladathoz, hogy kertet ápolj és fenntarts egy ikerház-felet. Ja, nem. Az én vagyok. Minden szempontból jobb itt élni. Földszinten vagyunk, ha elszunyálsz a piac-kör után, egyszerűen aludhatsz tovább, mikor hazaértünk. Ki tudlak tenni „szellőzni” (pelus nélkül) a kert egy szimpatikus árnyékos szegletébe. Szó se róla, lassan jobb a színed, mint anyádnak. Ne feledkezzünk meg a combihusi-hurkáid között megbúvó kis fehér csíkokról, amiket viszont sosem ér a nap. Egyszerűen ennivaló vagy, no. Aztán elüldögélünk a teraszon – te a kisszékedben hintázol, én limonádét szürcsölök. Lényegesen egyszerűbb a lakás tisztántartása, ami nemsokára létfontosságú lesz, ha majd saját térden közlekedsz. Kénytelen voltam átválogatni rengeteg porfogót, hogy ne az legyen az első dolgod, hogy magadra rántod őket. Kisöpörtem néhány korábbi élet-darabkát is.
A hangok repertoárját tovább bővítetted, mostanra divatos lett e bugyborékolás. Valamint, nem tudom eldönteni, hogy 20kHz után azért nem hallom a hangod, mert kifogytál a szuszból, vagy mert a fülem azt a magasságot már nem érzékeli. Sokszor fontosabbnak tartod az éneklést, mint a cicizést! Sőt, általában sok mindent fontosabbnak tartasz az evésnél. Eljött a pillanat, mikor a nagykönyv szerint egy kiló kaját magadba kéne termelni egyetlen nap alatt. Mivel nemrég álltunk át a napi ötszöri étkezésre, és hirtelen nőttél is egyet, a tejem pedig nem lett több, elmondható, hogy kizabálsz bármennyi tápszerből és összelejmolt anyatejből. Úgy döntöttem, így, öt hónaposan nekilátunk főzeléket falni. Viszonylag jól tűröd, bár az első gyümölcslé próbáknál a legjobb, amivel kommentálhattam az eseményt, hogy nem sírtad el magad. Szisztematikusan kilökted a teljes kortyot és lefittyedt a szád. Mostanra viszont az első néhány idegen ízű falat után megeszegetsz egy kisebb mennyiséget. Két szelet krumplit törve, anyatejjel keverve, egy fél főtt répát, paradicsomos főzelékeket és gyümölcsturmixokat.
A minap kitettelek a pihepuha szőnyegre – pici baba az óriás felületen. Mire visszajöttem, elmélyülten figyelted az ujjaid külön mozgását. Azt hiszem eddig nem próbáltad őket külön mozgatni. Mostanra észrevetted, hogy a lábad egy tök poén dolog – lehet fogni, le lehet rágni róla a zoknit. Vagy le is lehet dörzsölni és lerúgni a kiságy mögé. S utána ugyanezt megtenni a ráccsal is. Meg a fürdőlepedővel. Kisebb bűvészmutatvány tisztán tartani azt a zugot.
Úgy döntöttél, mégis inkább szőke leszel. Kis vörös bukéval. Sokakat elvarázsolsz, akár vadidegeneket, séta közben is.

Várom a további fejleményeket
Ölelget lelkesen

Anya

No comments:

Post a Comment