Így 8 hónaposan szépen megnőttél - lassan eléred a 40 centit és 1,8 kilót. Néha az az érzésem, hogy olyan a mozgásod, mint a rózsabogárnak, ha tenyérbe zárják: kényelmesen, lassan, kitartóan kotorászol valami zug vagy kijárat után - de hisz még nincs itt az ideje a távozásnak. Jó neked odabenn, hidd el. Néha meg gekkót játszol: "legalább" négy végtaggal feltapasztod magad a hasfalamra, mindenfelé hegyesedem és kitapogathatlak. Komoly tornaórákat is fejlesztettél - rendszerint akkorra időzíted, mikor én nyugton lennék. Azért majd csak összehangolódunk valahogy. Néhány napja sikerült először rekordot döntened: miközben enyhe refluxot okoztál felül, sikeresen rátelepedtél a hólyagomra is, így minden felállás, leülés egyúttal egy WC-kört is jelentett. Egyelőre csak kétszer fordult elő ez a remekbe szabott célzás. Állítólag tudsz csuklani: rendkívül ütemes könnyed kopogást érzek a pocakomon. Remélem nem nagyon kényelmetlen, mert ennyi idő alatt én már felidegesítem magam, ha nem marad abba. Azt meg hiába is magyaráznám, hogy tarsd vissza a levegőt az segít - egyelőre a tüdőd még mazsola-üzemmódban van: összecsukva mint egy redőny és fejletlenül; levegővel semmilyen szinten nem érintkezel.
Rá kellett jönnöm, hogy jobb, ha hosszabb távra feladom a buliról alkotott elképzeléseimet. Azt eddig is tudtam, hogy 10.00-kor leáll a rendszer, de azt nem gondoltam, hogy ha mégis sikerül fennmaradnom hajnalig, akkor a szervezetem ilyen szigorúan fenntartja a deficitet mindaddig, míg be nem hozom a lemaradást. Pedig a háziorvosom (a bulin a mixerem) nagyon ügyelt rá, hogy csak a megengedett mennyiségű alkohollal keverjen koktélt...
Ha lehet, még érzékenyebbé váltam érzelmileg. Nagyon komolyan meg kell válogatnom, milyen szituációkba keveredem, mert ilyen lágy lelkivilággal nehezen tűrhető a legkisebb konfliktus is. Különben kezdelek ám hiányolni... Nem tudom milyen lehetsz majd, de kicsit egyedül érzem magam így, hogy csak a pockomon keresztül kommunikálunk... Persze nem akarlak sürgetni, istenőrizz, hogy emiatt korábban érkezz. Csak kíváncsi vagyok, no.
Állandóvá vált a kismamákra oly jellemző kacsázó járás. Tudom, hogyan szoktam volt járni régen, de ezt érzem biztonságosnak - így fixebben tartom a csípőm.
Ha lehet, még érzékenyebbé váltam érzelmileg. Nagyon komolyan meg kell válogatnom, milyen szituációkba keveredem, mert ilyen lágy lelkivilággal nehezen tűrhető a legkisebb konfliktus is. Különben kezdelek ám hiányolni... Nem tudom milyen lehetsz majd, de kicsit egyedül érzem magam így, hogy csak a pockomon keresztül kommunikálunk... Persze nem akarlak sürgetni, istenőrizz, hogy emiatt korábban érkezz. Csak kíváncsi vagyok, no.
Állandóvá vált a kismamákra oly jellemző kacsázó járás. Tudom, hogyan szoktam volt járni régen, de ezt érzem biztonságosnak - így fixebben tartom a csípőm.
Lassan megtöltöm a hallt a még szét nem szortírozott holmijaiddal. Igyekszem minél több helyről begyűjteni a felajánlott pakkot, hogy egyszerre fel tudjam dolgozni a méret és szezon szerinti szétválogatást. Bogarat ültettek a fülembe, hogy talán érdemes volna egy vagy két tárolót is leselejteznem, hisz nem tudom őket teletölteni, a helyet meg foglalják. Így vélhetően a saját dolgaimat is át kell majd a tiéddel együtt szortírozni.
Most hogy így bekukkantottam hozzád, hagylak is tovább nődögélni.
Mosolyog rád idefentről
Anya
Most hogy így bekukkantottam hozzád, hagylak is tovább nődögélni.
Mosolyog rád idefentről
Anya
No comments:
Post a Comment