Nehéz a nyáriszünet

Kedves Manó!

Ez életem eddigi legaktívabb nyara. Kénytelen vagyok mindenkinek azt nyilatkozni, hogy "bocs, már megint strandon vagyunk", vagy "ne haragudj, de vendégségben ütjük el az időt". Oka van ám a partiarc üzemmódnak.

Tökéletesen éretten fogadod a külvilágot, ingereket. Egy apróság van csupán: egyetlen kétéves energiájával semmilyen egyetlen felnőtt nem veheti fel a versenyt. A korábbi napközbeni három-és-fél (!) órás alvásodból jó, ha heti kétszer másfél óra (!) összejön. Az összes Sárinéniutazik* foglalkozás nyáriszünetre ment, én pedig egyedül sehogy nem tudok olyan ingereket biztosítani, amiktől elfáradnál. Ha sikerül bekéredzkedni más kisgyerekesekhez, vagy olyan vendégségbe, ahol viselkedned kell és folyton prüntyőkéznek, akkor látom, hogy fogy az elem. Minden egyéb esetben a statikus állapotod egy elmosódott pattogó folt, melyben - mint az elektron esetén; vagy csak a sebességed, vagy a helyed meghatározható, a kettő együtt nem. Ilyenkor kezdek kétségbeesetten menekülni, mert félő, hogy kifordítod a házat.

Így esik tehát, hogy amint tehetjük, kimozdulunk. Van azonban néhány teljesítendő kritérium a fárasztásodat illetően: 

• játszótér és társai túlságosan extenzív területek, nem lépsz kapcsolatba más gyerekekkel, tehát nem fáradsz el
• túl meleg van sok tevékenységhez
• a kismamák nagy részét nem lehet belasszózni, mert nyaralnak
• nagymamák megszokott társaság, nem kell nagyon jól viselkedni, tehát nem fáradsz el

Ebből következik, hogy általában vendégségben vagy strandon ütjük el az időt.

Arról nem próbálok nyilatkozni, ehhez milyen lestrapált memória társul Anya részéről. Mindenesetre az altatásban általában én is elalszom (korábban erre nem kellett szánni időt, most egy órás vigyázzfekvéssel jár), így tehát néhány lopott, főzésre szánt percen kívül nemigen marad idő egyébre, mint hogy mondókázzunk, énekeljünk, éntudatot fejlesszünk, meséljünk, fessünk, táncoljunk, ússzunk, pisiljünk. Talán nem meglepő, hogy esett már meg az eset, hogy esett már kávé cumisüvegbe. És társai. Kismamatársaim biztos megértik. A többiek meg elnézik tán az ügyetlen nyelvi dongást. Azt hiszem fáradt vagyok... Hát így nem sikerül életem legaktívabb nyarán, zsúfolva vendégeskedéssel és stranddal, kettő-és-félig elszámolni.

Apropó elszámolás. Ugyanitt átutalásnyi időig bébiszittert felveszek!

*Sári néni utazik, ki száll be?

Böbe, Andi beszállhatsz!
(zenebölcsik kezdő mondókája)