Saturday 25 February 2017

Élet a házon kívül

Kedves Kis Maszat!

Egyéves korod után, de legfőképp mivel most volt először tavaszias idő, gondoltam megmutatom, milyen egy játszótér. Nem úgy kocsiból és kerítésen kívülről. Beöltöztettelek a kis lila szkafanderedbe (minél kevesebb rés legyen), kineveztem az egyik cipőt kinticipőnek (bár ez még nem tudom pontosan, mivel jár) és uzsgyi ki!
Kivettelek a kocsiból. Életedben először nem egy lakásban landoltál ettől a mozdulattól. Na ettől fejre állt a rendszer. 
"Mi van? Van élet a házon kívül? Ez a világ tényleg ennyire nagy?" 
Gyorsan hozzám is bújtál (és Belezett Zsiráfhoz). 
"Ezek jók. Ezeket ismerjük."
Néhány bátor jelentkező ki-be mászkált a játszótéren, azokat megfigyelted. 
"Igen, nekik se lett bajuk ebben a nagyvilágban. Akkor lehet, hogy nekem se lesz bajom. Lehet." 
Jó tíz perc bátorsággyűjtés után megtetted első lépéseid. Addig tipegtél, míg letértél az útról, bele a homokba. Ott aztán csuda dolgok történnek! Porlik meg túrni-fúrni is lehet, meg beledörgölni a ruhába, és aztán rúgni. 
"Még egy kicsit megturkáljuk. Na még egy kicsit. Ó, hát ez nyomot hagy! Kóstoljuk csak meg... Semmire nem hasonlít, de nagyon jó!" 

Bennem több dolog tudatosult ekkor.
Az egyik: a váltóruha funkciója. Elfelejtettem, miért kellett, akkor még a "másik oldalon" voltam. Azt a cipőt, azt a ruhát bent már nemigen fogjuk használni. Az egyre kevesebb ruha után homokot fogok találni mindenhol. A pelusodban is.
A másik: a mérföldkő. Tudom, számodra a játszótér csak újabb játékszer a többi mellett. Nekünk, a felmenőidnek azonban hatalmas lépcsőfok az emberré válásodban. Mindőnk vére, a miénk, őseinké (egye fene, Ádámé és Éváé), összegezve egy cseperedő, értelmes, figyelmes kislánnyá alakul. Semmilyen formában nem vagy már baba. Jársz, tapasztalsz, következtetsz, félsz, vágysz. Ezeket a dolgokat befolyásolhatom, de már nem olyan közvetlenül, mint az elején. Kiszabadult a szellem a palackból. Ezt jó látni. Ahogy te rácsodálkozol a világra, úgy én Rád csodálkozom és a világhoz kapcsolódásodra. Tudtam, hogy nem fogom tudni megmondani, mi fog történni a játszótéren. Tudom, hogy nem tudom megmondani, mi fog történni az életben. De ott leszek, vigyázok és segítek. A többit meghagyom Neked.

Nagyon büszkén simogat játék utáni álmodban
Anya

No comments:

Post a Comment